A változásokhoz való viszony fázisai jól szemléltethetőek:
1. fázis: Bénultság – képtelenség a tervezésre, cselekvésre, gondolkodásra. Kezdeti fázis és a változtatás céljára és okára vonatkozó ismerethiányból adódik.
2. fázis: Tagadás – aktív fázis, melyben a változtatás tagadásával kisebbíteni próbáljuk annak fontosságát. Tartalmaz az egyén számára erőgyűjtési szakaszt is, amikor időlegesen visszavonul az egyén. Krízishelyzetekben különösen fontos szerepe van.
3. fázis: Depresszió –Ezen fázisban a legerősebb a változás okozta stressz, mert a változás visszafordíthatatlanságával szembesülünk.
4. fázis: Elfogadás – Tisztul a változás okozta válság, már jövőirányultságot jelent, nem a múlthoz való kötődést.
5. fázis: Kipróbálás – Aktív fázis, amikor a változás okozta új viselkedési formákat, módszereket próbáljuk ki. Veszélyhelyzetet rejt, mivel újabb konfliktusokat szülhet.
6. fázis: Tudatosság – Változással való azonosulás, a változási folyamatban, annak irányába szervezett részvétel.
7. fázis: Beépítés – Valójában egyrészt magunk épülünk be a változtatás által létrehozott új rendszerbe, másrészt interiorizáljuk a változások által generált viselkedési módokat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.